Településünkről

Pusztaradvány község Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén, a magyar-szlovák határ közelében fekszik. A legközelebbi város Encs, mely közúton 21 km távolságra van. Lakóinak száma 249 fő, mely lélekszámban jelentős a roma nemzetiség aránya.
A település intézményhálózata rendkívül szerény, csupán a közfoglalkoztatás és a falugondnoki rendszer működtetése biztosítja az önkormányzat alapfeladatainak ellátásához szükséges intézményi hátteret. Községünket területi elhelyezkedése, társadalmi-gazdasági helyzete alapján az elmaradott térség halmozottan hátrányos helyzetű településeként tartják nyilván.

RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

A tatárjárás időszakában (1241-42) a térség falvai lassú elnéptelenedésnek indultak és ezért a kihalt, gyéren lakott koronabirtokokat, az ország újjászervezés (1243-1250) időszakában a király eladományozta, az “újjáéledés” reményében.
A település első (fellelhető) írásos emléke is ezen időszakból való, amely azzal kapcsolatos, hogy IV. Béla király a “bajban” is hűséges emberének Detrének ajándékozta “örökös szállásául”.
Aba Amade nádor 1311-ben történt erőszakos halála után fiai, és Detre unokái (település tulajdonosai) Csák Máté mellé álltak, majd együttesen Károly Róbert (1307-0342) ellen fordulnak. Az 1321-es Rozgonyi-csatában elsöprő győzelmet arató Károly Róbert elvette ellenségei földterületeit, ezáltal a település is a koronabirtokba került.
Felkus fia György 1333-ban 50 márkáért visszavásárolja a család részére a települést, amelyet átad lányának Zugkának. Felkus utódai (unokái) vették fel a településről a Radványi nevet.
A Detre-család férfiágának kihalása után hosszas per indult meg a területért, amelyet 1397-ben Zsigmond király zárt le azzal, hogy a bolgár hadjáratban hűségesen mellette harcoló Radványi Máténak ítélte. A pereskedés a gazdátlan javakért még 1409-ben is folytatódott.
A település lakossága a XV-XVII. században jelentősen nem változott, az itt élők az erdő, és mezőgazdaságból éltek valamint az uradalmat szolgálták ki.
Az 1564-es évben Radványi Agatha eladta a radványi és szemerei birtokrészeit a Kelemen családnak, amely ezután nem került vissza a család tulajdonába.
Az 1640-es évben a portyázó török hadak betörtek a térségbe és feldúlták a településeket, aminek következtében Pusztaradvány jobbágytelkei elnéptelenedtek. A falut birtokosai 1730-ban a II. Rákóczi Szabadságharcot lezáró időszaka után magyar és ukrán telepesekkel népesítették be. Az 1675-ös évben a település a szemerei castellumhoz tartozott.
A település újjáépítése az 1750-es évektől dinamikus lett, ekkor alakult ki a település szerkezete és a meghatározó épületállományai, ami gazdasági és közigazgatási fejlődést indukált.
A település dinamikus fejlődését az 1831-es Észak-magyarországi kolera járvány vetette vissza. A járvány kialakulásával elindult egy lázadás (a nép azt hitte, hogy a kolerát az urak terjesztik) is, ami súlyosbította az amúgy is kétségbe ejtő helyzetet.
Az 1920-as Trianoni békekötés következtében megcsonkult Magyarország Abaúji térsége vezető szerepet betöltő település nélkül maradt, és a kereskedelmi útvonalak elvesztették régi szerepkörüket. Ez a kialakult állapot nagyon megviselte a térséget, valamint a településeket, ami által egy gazdasági visszaesés is indukálódott.
Az 1950-es években a szocializálódott országban kialakult a tanácsi rendszer, amely 1966. 10. 01-én átalakult közös tanácsi rendszerré. A közös tanácsi rendszerbe Hernádvécsén kívül Hernádpetri és Pusztaradvány települések tartoztak.
A rendszerváltás utáni (1989-90) demokratikus folyamatok által új közigazgatási rendszer szerveződött, amelyben Hernádvécse központtal Hernádpetri és Pusztaradvány települések viszonylatában körjegyzőség jött létre.
A településen lévő, országos védelem alatt álló, műemléki jegyzékben szereplő épület nincs.

HELYZETELEMZÉS

A település földrajzi elhelyezkedése, adottsága, főbb demográfiai jellemzők
Pusztaradvány község Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén, a magyar-szlovák határ közelében fekszik. A település közigazgatási területén a 2627. számú országos közút található, amely közvetlenül (Hernádvécsén keresztül) beköti a települést az M3-as főközlekedési (M30-as gyorsforgalmi) útba. Az út a település belterületének a déli részét érinti, valamint összeköttetést biztosít Hernádvécse és Szemere településekkel.Az önkormányzat által ellátott feladatok és működtetett intézmények, humán erőforrások alakulása
Egészséges ivóvízellátás
A víz jelentősége a társadalmi fejlődés minden korszakában igen fontos volt és fokozott mértékben növekszik korunkban, amikor az ipari és mezőgazdasági termelésből, az életmód változásából származó igények minden eddigi mértéket meghaladnak.
A településen a közüzemi ivóvízhálózat 1997 óta a közigazgatás belterületének teljes egészében ki van építve, ami jelenleg 1,6 km hálózat hosszban van kialakulva.
A vízellátó rendszer üzemeltetésével – annak megépítését követően – a Borsodvíz Zrt-t bízta meg az önkormányzat.
Szennyvíz
A település közigazgatási területén a szennyvízcsatorna hálózat nem került kiépítésre. A településen élők ingatlanain keletkező szennyvizek eltávolítása szippantós kocsis rendszerben történik.
A természeti táj fokozott védelme miatt az alábbi intézkedés szükséges:
a szennyvízcsatorna hálózat kiépítése, vagy
a létesítendő szennyvíztározók vízzáróságának megkövetelése, és természetesen a régiek ilyen célú átalakítása.
Gázellátás
Az önkormányzat 2002-2008 években eredménytelenül pályázott a települési gázellátás megvalósításának támogatására, így a gázellátáshoz szükséges rendszer nincs kiépülve.
Közvilágítás
A közvilágítás alapvető fontosságú közszolgáltatás, melynek feladata:
a gépjárműforgalom biztonságának javítása,
a lakosság biztonságérzetének fokozása,
megfelelő komfortérzet biztosítása,
a településről formált kép kialakítása, a település jellegzetes megjelenítése.
A közvilágítási berendezéseket az önkormányzatok építtetik. Korábban az elkészült létesítmények könyvjóváírással az áramszolgáltatók tulajdonába kerültek. Az áramszolgáltatók lettek az üzemeltetők is, míg az önkormányzatok fogyasztóként, díj ellenében kapják a közvilágítási szolgáltatást.
Az elektromos ellátottság a községben légvezetékes rendszerrel teljes mértékben megoldott, mely rendszer a település ingatlanai részére 129 MWh villamos energiát szolgáltat.
A település egyes részeinek arculatához, patinásságához, valamint a természeti és épített értékek turisztikai megjelenítéséhez szem előtt kell tartani a légvezetékek földbe helyezését.
Helyi közutak
A települési önkormányzat feladata a helyi közutak és közterületek fenntartása, illetőleg a helyi közutak fenntartása kötelező önkormányzati feladat.
A település közigazgatási területén a 2627. számú országos közút található, amely közvetlenül (Hernádvécsén keresztül) beköti a települést az M3-as főközlekedési (M30-as gyorsforgalmi) útba. Az út a település belterületének a déli részét érinti, valamint összeköttetést biztosít Hernádvécse és Szemere településekkel.
A helyi önkormányzati utak a település belterületén lévő, az úthálózat nagy százalékát alkotó utak, amelyeknek az elsődleges funkciója az összeköttetés megteremtése, valamint a lakóingatlanok megközelítése.
A településen 3,07 km hosszú kiépített úthálózat van, amelynek mintegy 30 %-a rossz, 30 %-a közepes, és 40 %-a jó állapotban van.
A földes dűlőutak a mezőgazdasági területek megközelítését biztosítják, valamint a lakott területekkel kapcsolják össze a nem beépítésre szánt területeket.
A település területén kerékpárút nincs kiépítve. A vasúti közlekedésbe nincs a település bekapcsolva, a legközelebbi állomás Novajidrányban található.
Köztemető
Az ember mindig nagy gondot fordított halottainak eltemetésére. A települési önkormányzat köteles gondoskodni a köztemető fenntartásáról. Ennek garanciális jelentősége van, és a feladatellátás nem lehet mérlegelés kérdése.
A településen egy temető működik, mely az önkormányzat tulajdonát képező köztemető. Az önkormányzat a temetőben ravatalozót tart fenn, mely a gyász-szertartáshoz szükséges kellékekkel rendelkezik. 2002 évben pályázati támogatással koporsóhűtő beszerzésére került sor.
Egészségügyi ellátás
A háziorvosi körzetet Hernádvécse – Hernádpetri – Pusztaradvány községek alkotják. A háziorvosi teendőket helyettesítéssel a novajidrányi körzeti orvos látja el. Orvosi rendelésre helyben hetente egy alkalommal kerül sor.
A teljes körű alap egészségügyi ellátás helyben nem valósul meg, mivel a háziorvosi betegellátás mellett nem működik gyermekorvosi és fogorvosi rendelés. A gyermek- és fogorvosi ellátás szempontjából a település lakossága az Encsen működő ellátási körzethez tartozik. Az orvosi ügyelet Encsi központtal szerveződött.
Gyógyszertár legközelebb Encsen található.
A település szakorvosi rendelőkörzet alapján Encshez tartozik.
A védőnői körzetet Hernádvécse – Hernádpetri – Pusztaradvány községek alkotják. A védőnői teendőket főállású védőnő látja el.
A település az Encs Városi Mentőállomáshoz tartozik.
A településen az állatorvosi ellátást a szalaszendi állatorvos biztosítja. Rendelési idő nincs, az alkalmi bejelentések alapján látja el a felmerülő feladatokat.
Óvodai nevelés és általános iskolai oktatás
Az óvodai nevelés a települési önkormányzat kötelező feladata.
A településen óvoda nem működik. Az óvodai nevelési feladatok ellátása Hernádvécse községben történik az újonnan épült, korszerű óvodában. Az óvoda közös működtetésére Hernádvécse és Hernádpetri községekkel társulási megállapodást kötöttünk. A megállapodás lényege, hogy a normatív támogatás feletti költséget a társult önkormányzatok igénybevétel-arányosan térítik meg.
A hernádvécsei óvoda korábbi alacsony kapacitása miatt több szülő gyermekét a szemerei óvodába íratta be és járatja. Ezen gyermekek óvodába történő szállításáról Szemere község önkormányzata gondoskodik.
A településen iskola nem működik, a képviselőtestület 1995 évben döntött az összevont osztállyal működő helyi általános iskola működésének ideiglenes szüneteltetéséről. . és az általános iskolai oktatás
Az általános iskolai oktatási feladatok ellátása Hernádvécse községben történik. Hernádvécse és Hernádpetri önkormányzatokkal közös tulajdonban áll a 2010 évben megújult, korszerűen felszerelt általános iskola, melynek üzemeltetéséről a KLIK gondoskodik.
Az intézményben 8 évfolyamon 11 csoportban folyik az oktatás. Jelenleg 210 gyermek oktatását látják el.
Önkormányzatunk tagja az Encsi Többcélú Kistérségi Társulásnak, melynek keretén belül ellátásra kerülnek a korábban Közoktatási Ellátási Körzet által ellátott feladatok.
Falugondnoki szolgáltatás
Községünkben nem működik sem általános iskola, sem óvoda, az óvodás gyerekeket Hernádvécsére a falugondnoki gépjárművel szállítjuk. A betegek orvoshoz történő szállítása, a gyógyszerek beszerzése is mindennapi feladat. A település elszigetelt, rossz közlekedési viszonyokkal rendelkezik, a falugondnoki gépkocsival biztosítjuk a lakosság alapellátását szolgáló, azt javító bevásárlásokat, segítjük a tartós fogyasztási cikkek beszerzését, szállítását. Igény szerint gondoskodik az időskorú lakosság részére biztosított szociális ebéd szállításáról. A falugondnoki szolgálat 1991 óta működik a községben.
Szociális alapellátás
A gyermekek napközbeni ellátása az óvodában, illetve az általános iskolában történik, a gyermekek étkeztetéséről a hernádvécsei Konyha gondoskodik.
Házi segítségnyújtás keretében biztosítjuk az önmaguk ellátására nem képes személyek részére az étkeztetést, igény szerint a háznál történő gondozást.
A családsegítést és gyermekjóléti feladatokat formában a Novajidrányi Szociális Alapellátást Biztosító Intézmény látja el.Vízrendezés és csapadékvíz elvezetés
A tevékenység tartalma a vizek kártételei elleni védekezés.
Az önkormányzat a közfoglalkoztatásban résztvevők bevonásával gondoskodik a csapadékvizek elvezéséről, a megelőzés érdekében a vízelvezető árkok tisztításáról. A csapadékosabb időjárás következtében az utóbbi idő tapasztalata, hogy át kell gondolni és tervet kell készíteni a csapadékvíz elvezetésére vonatkozóan.
Közterületek fenntartása
Az önkormányzat a közfoglalkoztatásban résztvevők bevonásával gondoskodik a közterületek fenntartásáról. Ezen tevékenységének körében szükség szerint a zöldterületek kaszálásáról, parkosításról, a település virágosításáról, gondozásáról gondoskodnak.
2011 évben megvalósult a játszótér építése. Fokozott figyelmet kell fordítani a játszótér állapotára és az eszközök biztonságosságára.
Köztisztasági és településtisztaság biztosítása
Az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló törvény szerint a helyi közszolgáltatás szervezett ellátása kiterjed a települési szilárd és folyékony hulladék összegyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére. A jogszabályok szerint a szolgáltatást az ingatlan tulajdonosának kötelezően igénybe kell venni.
A közszolgáltatás ellátása a változó jogi környezetben is folyamatosan biztosított.Kéményseprő-ipari tevékenység biztosítása
A kéményseprő-ipari közszolgáltatást a megyei önkormányzat köteles biztosítani, azonban a lakosság és az önkormányzatok igénye alapján az Abaúji térség kezdeményezte a szolgáltatás magához való vonását.
Az önkormányzatok ezen hatáskört 1999 évtől átvállalják. A közszolgáltatás elvégzésre kiírt pályázat nyertese a LUTHERM Kft. lett, mely a mai napig végzi ezen tevékenységét.
A feladat átvállalására azért került sor, mert így a tevékenységgel kapcsolatos ügyintézés a lakossághoz közelebb került.
Helyi tűzvédelem
A településen a tűzoltási szakfeladatok ellátását az önkormányzati intézményi keretek között működő Encsi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság látja el.
Közbiztonság helyi feladatai
Ezen feladat ellátása 3 részre tagolható, így az állami feladatban való közreműködésre, a polgárőrség működtetésére, vagy szervezetének segítésére, illetve a mezőőri szolgálatra.
Az encsi Rendőrkapitányság keretében szerveződött körzeti megbízott hálózathoz tartozik községünk, legközelebbi iroda Novajidrányban működik.
A településen sem önkéntes alapon szerveződött, sem az önkormányzat által szervezett polgárőrség nem működik.
Az önkormányzat nem vállalta fel a mezőőri szolgálat létrehozását.
Kultúra
A községben mozgókönyvtári szolgáltatás működik.
2001 évtől kezdődően immár hagyományként rendezzük meg augusztus hónapban a Falunapot.
Az önkormányzat szervezésében évről-évre Pünkösd előtt köszöntjük és vendégül látjuk nyugdíjas lakosainkat.
A faluban élő gyermekek részére minden évben Mikulás-csomagot biztosítunk.
Az önkormányzat valamennyi család részére szaloncukrot, és költségvetési lehetőségeihez mérten élelmiszer csomagot biztosít karácsonyra.
Foglalkoztatás, munkanélküliség
A korábban Miskolci nagyüzemekbe ingázó munkavállalók folyamatosan veszítették el munkahelyüket. Munkalehetőséget helyben csak az önkormányzat tud biztosítani.
Az aktív lakosság 72 %-a munkanélküli, többségében szociális ellátásban részesülnek, valamint az önkormányzat által szervezett közfoglalkoztatásban vesznek részt.
A foglalkoztatás javítása érdekében szükséges annak keresése, hogy a településen kedvezőbbé tegyük a munkahelyteremtő vállalkozások működését.
Etnikai kisebbségek jogainak érvényesülése
Községünkben az 1994 évi önkormányzati választásokkal egyidejűleg sor került a helyi cigány kisebbségi önkormányzati választásokra is. Ezen időponttól kezdve működik a községben a roma nemzetiségi önkormányzat, mely önkormányzat működésének segítésére a helyi önkormányzat keretrendeletet alkotott. A két önkormányzat között kialakult kapcsolat, együttműködés jó.
Környezeti állapot
Településünk a Hernád folyó völgyéhez tartozik. A Zempléni Hegységet a Csereháttól elválasztó Hernád folyó Észak Kelet-Dél Nyugati irányú völgyében és a betorkolló patakok völgyeiben védett első kategóriájú lakott és külterületi telkek fekszenek. Jelentős légszennyező emissziójú termelő cég nem működik a régióban.
A völgy északi részéhez legközelebbi ipari létesítmények Szlovákiában a Torna völgyében és a Hernád völgyében Kassától délre működnek, légszennyező hatásukat a domborzati viszonyok korlátolják. A Kelet-Szlovákiai Ipari egységek (kohászat, papírgyár, hulladékégető) a Hernád völgy magyar területének északi részén okozhat eseti légszennyezettséget. A Hernád völgyének levegő minőségét részben a települések kommunális kibocsátásai, részben a közlekedéssel kapcsolatos légszennyezés befolyásolja. A terület nyugati határánál futó 3-as főút, valamint a 90-es vasútvonal mérsékelt forgalmú. Ezek a közlekedési vonalak kisebb befolyással vannak az érintett lakott területek levegő minőségére.
A településen jelentkező levegőszennyezési források:
A település főútjának gépjármű forgalma
A téli időszakban a vegyes tüzelésű kazánok, fűtőberendezések füstkibocsátása
A területen a földutak miatt a porterhelés nagy, de ezeken a forgalom nem jelentős.A falu a Petri patak vízgyűjtő területéhez tartozik, amely Észak-Déli irányban áthaladva a település kül- és belterületén a Hernád folyóba szállítja az összegyűjtött vizeket.
A település a felszíni vizek viszonylatában B érzékenységi kategóriába tartozik. A talajvíz-szint a völgyben átlagosan 6 méter mélységben alakult ki, amely a csapadékos periódusokban megemelkedik. Az artézi kutak nem mélyek, de vízhozamuk csekély, ezért hasznosításuk nem célszerű.
A település zöldfelületei alatt a terek, parkok, sportterületek, temetők, erdőterületek, vízpartok és az utcai zöldterületek mint különálló egységek és mint komplex összefüggő területek szerkezeti egységeit értjük. Problémát jelent, hogy a község vonatkozásában az egyes szerkezeti elemek között nincs meg az összeköttetés, így nem beszélhetünk komplex zöldfelületről.
A település a Petri-patak mentén létrejövő egyutcás úti-falu szerkezetből alakult ki a jelenlegi formájára.
A település jelenlegi szerkezete: egy olyan egyutcás úti-falu szerkezet, ahol az úthálózat zsáktelepülésekre jellemző “U” alakú.
A táj jellegét legfőképpen a domborzat határozza meg, a dombok által körbezárt völgy és a völgyben elterülő település.
Az erdőterületeken jellemzően keményfás ligeterdők, égerligetek, cseres és gyertyános tölgyesek találhatók.
A mezőgazdasági területhasznosításra jellemző a kultúrnövények (búza, árpa, kukorica, napraforgó) termesztése és a gyümölcsösök (fekete ribizli, szeder, barack).
A település területe vadászati szempontból jellegzetesen vegyes vadas terület, ahol a térségben élő összes állatnak biztosítottak a megfelelő életkörülmények.
A település hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere
Pusztaradvány önkormányzata a jogszabályból eredő és az önállóan vállalt közigazgatási feladatait Novajidrány, Garadna, Hernádvécse és Hernádpetri önkormányzatokkal együttműködve, közös hivatal fenntartásával látja el.
Önkormányzatunk az Encsi Többcélú Kistérségi Társulás tagja.